Mikor Mátyás király a Velencei-tó körül járt, sajnálkozott azon, hogy a nagy szárazságot még a nád  is megsínyli.

- Hiszen, uram, a lába vízben áll - szólott vissza a kocsis, aki hordozta.

Mátyás király nem válaszolt, hanem amint hazaértek, a kocsis lábait egy nagy vödör vízbe állította, aztán gazdagon megvendégelte, de italt nem adatott neki egy kortyot se.